Harmati Judittal, a Hotel Eger&Park szállodavezetőjével beszélgettünk Észak-Magyarország legnagyobb 4 csillagos konferencia és wellness szállodájáról. Judittól megtudtuk, hogy míg a Park rész volt Eger első szállodája, mely az 1920-as években épült, addig az Eger rész az 1980-as években került kialakításra. A hotel 14 évvel ezelőtt került a Harmati család tulajdonába, majd Harmati László, Judit édesapja konferenciatermekkel egészítette ki. Ezt követően vált a Hotel Eger&Park legnagyobb erősségévé, hogy akár 1500 fős konferenciák számára is alkalmas helyszínt tud jelenteni, emellett a konferenciatermek szekciótermekre is feloszthatóak, így a kisebb létszám sem akadály. 

 

Judit elmondása szerint a szállodában szinte mindig nagy zsúfoltság van, hiszen míg a tavaszi és őszi időszakban sok rendezvény és konferencia zajlik náluk, nyáron pedig családosok, belföldi és külföldi turisták töltik meg a hotelt, addig télen a karácsony és a szilveszter jelenti az intenzívebb igénybevételt. Éppen ezért a szálloda vezetősége folyamatosan törekszik arra, hogy dolgozóinak a lehető legkedvezőbb körülményeket tudja biztosítani. Judit a náluk jelenlévő jó gyakorlatokról mesélt nekünk.

 

Jellemzően milyen típusú munkavállalók dolgoznak Önöknél?

 

Nagyon vegyes a kép, hiszen a 18-19 éves korosztálytól egészen a nyugdíjas korosztályig megtalálható mindenki, sőt olyan munkavállalónk is van, aki nyugdíj mellett dolgozik nálunk. Elég nagy létszámban foglalkoztatunk munkavállalókat, 110-en dolgoznak a szállodánkban különböző területeken. Minden területnek megvan a vezetője, így én sokszor szoktam mondani, hogy az értékesítés az agy, a front office és a recepció a szív, a többi terület pedig a többi szerve a szállodánk organizmusának. Dolgoznak kollégák a drink bárban, a house keeping részen, a konyhában, az étteremben, a wellness részen, a műszaki területen és saját mosodánk is van. Szóval nagyon széles a paletta és mindenkire egyformán szükség van, hogy a szállodában minden zökkenőmentesen működjön.

 

Jellemzően milyen munkarendben dolgoznak Önöknél a munkavállalók?

 

Nagyon nehéz feladat megoldani, hogy igazán családbarát munkahely tudjunk lenni, hiszen a mi dolgozóink akkor dolgoznak, amikor mások pihennek, és ebbe az ünnepnapok és hétvégék is beletartoznak. 24 órás műszakban dolgoznak a recepció, a műszak és a house keeping munkatársai, a többi területen pedig a nyitvatartástól függ a munkarend. Ugyanakkor egy rendezvény esetében a felszolgáló kollégák is hajnalig dolgoznak. Vagyis nem tudjuk ráhúzni egy sablonra, hogy 8-tól fél 5-ig és hétfőtől péntekig tartó munkamenetrend van nálunk. Éppen ezért azt gondoljuk, hogy bár a vendégek kiszolgálása az elsődleges célunk, és ezt is kezeljük első helyen, a vezetés a második helyen lévőnek a dolgozók elégedettségét tartja. Nagyon fontos, hogy a dolgozók jól érezzék magukat, hogy jó hangulatban jöjjenek be dolgozni, hogy örömmel várják egymást, hogy a munkahelyük olyan hely legyen, ahol egy jó társaság és családias légkör alakul ki. Ahol számíthatnak egymásra, megbeszélhetik a problémáikat, ehhez pedig nagyon nagy rugalmasságra van szükség a tekintetben, hogy kit hova osszunk be. Vannak például olyan női dolgozóink, akik GYES-re mentek majd visszajöttek hozzánk, holott ez nem tipikusan ideális munkahely egy fiatal családanya számára. Mit tud az ő segítésük érdekében tenni a cégünk? Elsődlegesen felajánljuk a GYES-ről visszajövő anyukának, hogy 6 órában, kedvezményes munkarendben dolgozzon, vagy a beosztását igazítjuk ahhoz, amikor a párja vagy a nagyszülő tud neki segíteni. Olyan is van, hogy nagymama és anyuka is itt dolgozik nálunk, óvodáskorú gyerekkel, így azért, hogy valaki mindig el tudjon menni a gyermekért az óvodába, figyelembe vesszük, hogy amikor az anyuka délelőttös, akkor a nagymama legyen délutános, vagy hétvégén mindig legyen otthon valaki a gyermekkel. Nagyon sokan járnak be vidékről dolgozni, az ő esetükben ismernünk kell a buszmenetrendet és ahhoz alkalmazkodni. A jó dolgozó nálunk is egy kincs, akit meg kell becsülni, így egyértelmű, hogy próbáljuk a munkarendeket a lehető legideálisabban kialakítani. Azt is fontosnak tartom, hogy próbáljuk a dolgozóinkat támogatni a tekintetben, hogy kialakítottunk egy dolgozói szállásférőhelyet, ahol tudnak pihenni, vagy ha valaki vállalja az esti műszakot, és olyan későn végez, hogy már nincs busza hazafelé, akkor az éjszakát is itt tudja eltölteni. Nagyon szeretik és szívesen veszik igénybe ezt a lehetőséget. Egy új részleget is kialakítottunk, ami most van pályázás alatt. Nagyon sok a fiatal, akik drága albérletekben laknak, mi pedig szerettünk volna nekik segíteni, hogy tudjanak spórolni, hogy el tudjanak indulni az életben. Így a dolgozók részére kiírtunk egy pályázatot, amit elnyerve nagyon kedvezményes díj ellenében lakhatnak az újonnan kialakított férőhelyeken. Nagyon fontos az is, hogy a családanyák számára sokszor nehéz megszervezni a gyerekek elhelyezését a nyári időszakban, ezért ebben az évben először szerveztünk a dolgozóink gyermekei részére nyári tábort, amit teljes mértékben a cégünk állt. Ezt mindenképpen szeretnénk folytatni, és nagy örömünkre szolgált, hogy a dolgozók kérték, hogy legyenek több hetes turnusok is, mert a gyerekek annyira jól érezték magukat nálunk.

 

Mióta vannak jelen Önöknél ezek a jó gyakorlatok? Gondolom, hogy fokozatosan alakultak ki, de mindig is volt erre törekvés, vagy lehet valamilyen időszakhoz kötni, amikortól ez a törekvés dominánsabbá vált?

 

Mindenki tisztában van azzal, hogy ma a turizmus-vendéglátásban elég nagy a munkaerőhiány, vagyis ahhoz, hogy munkavállalóink legyenek mindenképpen egy újfajta gondolkodásra van szükség a vezetőség és a szállodaigazgató részéről. Ráadásul mi családi vállalkozás vagyunk, így nem tudjuk megengedni magunknak, hogy minden területet külön szakember lásson el. Éppen ezért saját magunk alakítottuk ki a HR tevékenységet is, és amikor azt láttuk, hogy komoly problémák vannak a munkaerő területén, akkor elindult egy gondolkodás, egy megoldási javaslat keresés. Jöttek az ötletek, hogy hogyan tudjuk azt megvalósítani, hogy a dolgozók tényleg elégedettebbek legyenek és ne hagyják el ezt a bár nehéz, de mégis szép szakmát.

 

Körülbelül hány százalékát érinti a munkavállalóknak bármilyen jó gyakorlat?

 

Én azt gondolom, hogy majdnem mindenkit. E tekintetben is nagyon széles a skála. Vannak fiatal anyukák, akiknek biztosítani kell olyan munkaidőbeosztást, hogy a gyermeküket is el tudják látni, de a munkahelyen is helyt tudjanak állni. Vannak fiatal apukák, akik szintén szeretnének otthon lenni a gyermekeikkel. Vannak nagyszülők, akik szeretnék ellátni a nagyszülői feladatokat és időt tölteni az unokáikkal. Vannak elvált szülők, akiknek szintén oda kell figyelniük arra, hogy a munkaidejük mellett egyedül meg tudják oldani a gyermekük ellátását. És ne feledkezzünk meg nyilván az elvált apákról sem, akiknél adott esetben a láthatás idejét kell figyelembe venni. Erre mind oda kell figyelni az adott vezetőnek a munkamenetrendek kialakításánál.

 

Van esetleg valamilyen külső minta, amit érdemes követni, vagy abszolút a belső igények alapján alakulnak ki ezek a jó gyakorlatok?

 

Én szociálisan nagyon érzékeny vagyok, mert egyrészt két gyermeket neveltem fel egyedülálló anyaként, másrészt az eredeti szakmám pedagógus (orosz-angol szakon végeztem). Illetve mindig is nagyon érdekelt a pszichológia. Nagyon hiszek abban, hogy példamutatással és szociális érzékenységgel lehet a dolgozókat megtartani és motiválni, hogy az odafigyelés, a jó szó és a szeretet sokat segít, sokszor a pénzbeli juttatásnál is nagyobb prioritás. Ezért azt gondolom, hogy valamilyen szinten ez belülről is jött nálunk, amit a család, a tulajdonosi réteg maximálisan elfogadott tőlem. Főleg édesapám nagyon fogékony a javaslataimra és támogat, biztat, hogy csinálni kell, hogy nagyon fontos, hogy a dolgozó érezze, hogy ő is fontos a számunkra és megbecsüljük. A tavalyi évzáró személyzeti rendezvényünkön ezért is tűztük ki célul, hogy nem az év dolgozóját fogjuk megválasztani, hanem ezúttal a lojalitást, a hűséget díjaztuk, azokat a dolgozókat, akik már 15-20, vagy éppenséggel 30 éve velünk vannak.

 

Mi a legfontosabb pozitív hozadéka az ilyen jó gyakorlatok alkalmazásának?

 

Mindenképpen az, hogy egy szeretetteljes munkahelyen dolgoznak az emberek, ami azt gondolom, hogy a mai rohanó világban nagy érték. Egy ember szinte több időt tölt a munkahelyén, a kollégái körében, mint otthon a családjával, így ha egy nyugodt, családias légkör alakul ott ki, az nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ő is elégedett és kiegyensúlyozott emberré váljon. Ennek fontos része, hogy tartozzon egy közösséghez, ahol megbecsülik, értékelik, és ahol a közösségi kommunikáció készségét is fejlesztheti. Megtapasztalhatja, hogy az itt kapott mintát tudja alkalmazni otthon, a családja körében is. Ez különösen fontos akkor, ha esetleg valaki nem olyan családból érkezett, ahol ez értékként volt számontartva. Azt is gondolom, hogy a dolgozók is tudnak jó mintával elöl járni egymás számára vagy akár a mi számunkra is, ha pedig erre figyelünk, az segíteni fogja mindnyájunk mindennapjait.

 

Nyilván befektetéssel jár számos jó gyakorlat, de esetleg van valamilyen anyagi hozadéka mindennek?

 

Mindenképpen, hiszen gondoljunk csak bele, hogy ha folyamatosan munkavállalót kell keresni, majd betanítani, az mennyi plusz költséggel jár. A betanítási idő alatt egyszerre van jelen a régi és az új dolgozó is, ami dupla költség a cégnek. Viszont, ha stabilan megvan a gárdám, akikkel tudok együtt dolgozni, akkor nincs szükség sem arra, hogy keressem az embereket, sem arra, hogy folyamatosan újat és újat tanítsak be. Ráadásul, aki tudja, hogy mi a dolga és már évek óta itt dolgozik, arra jobban is lehet számítani, nem kell figyelmeztetni, nem kell instruálni, hogy mit hogyan csináljon. Ez energiát spórol meg a vezetőségnek és nyilvánvalóan anyagi spórolás is.

 

Arról már beszéltünk, hogy mi az alapja ezeknek a jó gyakorlatoknak, és hogy az Ön személyisége milyen fontos szereplő ebben, de hogyan lehet még fejleszteni ezt a területet? Folyamatos odafigyeléssel, kommunikációval, milyen módszerek vannak erre?

 

Én azt gondolom, hogy ha valaki egyetemet végez, szakmát tanul, vagy bármilyen képesítést vagy képzettséget megszerez, azzal nem szabad, hogy véget érjen a fejlesztése. Az élethosszig tartó tanulás ma már folyamatosan napirenden van. Éppen ezért ebben az évben célul tűztük ki azt is, hogy a dolgozóinknak különböző tréningeket szervezzünk, különböző képzésekre küldjük el őket. Nagyon fontos például, hogy egy szakács is ismerje az új trendeket és nyitott legyen rájuk, mivel a gasztronómia is egy dinamikusan változó terület. Fontos, hogy az értékesítés munkatársai, vagy a front office dolgozói fejlődjenek a vendégekkel való kommunikációban, hiszen a vendégek között is van olyan, akivel nagyon könnyű bánni, de olyan is, akivel nagyon nehéz. Jó kapcsolatot ápolunk a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, akik szintén indítanak különböző képzéseket és szeretnénk ezekre delegálni a dolgozóinkat. Ez mindenkire vonatkozik, mert egy mosodai dolgozó esetében is szükséges például, hogy az önértékelését fejlessze, és hogy az önfejlesztés szándéka kialakuljon nála. Úgyhogy ezeket a tréningeket a jövőben mindenképpen szeretnénk megvalósítani.

 

Mit gondol, más, Önökhöz hasonló szállodáknak, rendezvényhelyszíneknek is érdemes lenne hasonló jó gyakorlatokat bevezetni?

 

Mindenképpen. Nyitottnak kell lenni az új dolgokra. Mi is nagyon sok rendezvényre, konferenciára, képzésre eljárunk és tanulunk másoktól. Azt gondolom, hogy az a cégvezető, vagy az a cégtulajdonos, aki felismeri annak fontosságát, hogy ne csak a termelés, ne csak a profit legyen a mérvadó, hanem az elégedett munkaerő is, az sokkal tovább tudja vinni a cégét, sokkal sikeresebb lesz, és sokkal nagyobb eredményt el tud érni a jövőben.

 

Mit tanácsolna egy olyan hasonló vendéglátóipari egységnek, amelyik éppen előtte áll egy ilyen jó gyakorlat bevezetésének?

 

Legyen nyitott, figyeljen oda a dolgozóinak a véleményére! Így együtt, közösen meg fogják találni azt a megoldást, ami a jövőre nézve számukra meghozza a sikert.

 

Köszönöm szépen!

 

Én is!

---

---